Tartalomjegyzék:

Készítsen egyedi Arduino tesztpadot huzalozás segítségével: 7 lépés (képekkel)
Készítsen egyedi Arduino tesztpadot huzalozás segítségével: 7 lépés (képekkel)

Videó: Készítsen egyedi Arduino tesztpadot huzalozás segítségével: 7 lépés (képekkel)

Videó: Készítsen egyedi Arduino tesztpadot huzalozás segítségével: 7 lépés (képekkel)
Videó: MKS SGEN L V1.0 - Servo 2024, Július
Anonim
Készítsen egyedi Arduino tesztpadot a Wirewrapping segítségével
Készítsen egyedi Arduino tesztpadot a Wirewrapping segítségével
Készítsen egyedi Arduino tesztpadot a Wirewrapping segítségével
Készítsen egyedi Arduino tesztpadot a Wirewrapping segítségével

Ez az utasítás bemutatja az Arduino Nano egyszerű csatlakoztatásának különböző módjait a különböző NYÁK -megszakító táblákhoz. Ez a projekt akkor jött létre, amikor egy hatékony, de roncsolásmentes módszert kerestem több modul összekapcsolására.

Öt modulom volt, amelyeket össze akartam kapcsolni:

  • Egy Arduino
  • A Haoyu Electronics 5 hüvelykes 800x480-as grafikus LCD érintőpanele
  • SD kártyaolvasó
  • DS1302 valós idejű óraegység
  • MAX485 RS-485/RS-422 adó-vevő

Az érintőpanelt és a valós idejű óra modulokat korábban használtam a Dali Clock és a Rainbow Synthesizer projektjeimben, de ezeket a prototípusokat kenyérsütő táblán készítették, és szétszerelték, hogy helyet teremtsenek az új projekteknek.

Világossá vált számomra, hogy ha mindezeket a modulokat egy állandó berendezésben összekapcsolom, több időt tölthetek szoftverek írásával, és kevesebb időt tölthetek a kenyértáblán. Ugyanakkor nem akartam véglegesen összeforrasztani semmit, hogy megőrizhessem a modulokat a későbbi használatra.

Ez az útmutató azt mutatja be, hogyan állítottam össze mindezt dróttekercseléssel.

1. lépés: Az összekapcsolások tervezése

Az első lépés az volt, hogy feltérképezzem, hogyan lehet összekapcsolni az összes modult az Arduino Nano rendelkezésre álló csapjaival. A kijelző és az SD kártya egyaránt SPI modul. Az SPI egy busz, így a CLK, a MISO és a MOSI vonalak láncra köthetők azokkal a modulokkal, amelyekre szükség van az áramellátással együtt. Mindegyikhez saját CS (Chip Select) tűre van szükség.

Úgy döntöttem, hogy az RTC modult a saját csapjaira helyezem, mert a korábbi kísérletek azt mutatták, hogy nem teljesen kompatibilis az SPI -vel. Az adó -vevő moduloknak is szükségük volt saját csapokra.

Miután mindent feltérképeztem, a következőképpen néztem ki:

  • Arduino pin GND -> LCD GND -> SD kártya GND -> GND adó -vevő -> RTC 5V
  • Arduino pin 5V -> LCD 5V -> SD kártya 5V -> adó -vevő VCC -> RTC VCC
  • Arduino Pin 13 -> LCD CLK -> SD kártya CLK
  • Arduino Pin 12 -> LCD MISO -> SD kártya MISO
  • Arduino Pin 11 -> LCD MOSI -> SD kártya MOSI
  • Arduino Pin 10 -> LCD CS
  • Arduino Pin 9 -> LCD PD
  • Arduino Pin 2 -> LCD INT
  • Arduino Pin 8 -> RTC CLK
  • Arduino Pin 7 -> RTC DAT
  • Arduino Pin 6 -> RTC RST
  • Arduino Pin 4 -> SD kártya CS
  • Arduino Pin 14 -> DI adó -vevő
  • Arduino Pin 15 -> DE adó -vevő
  • Arduino Pin 16 -> adó -vevő RE
  • Arduino Pin 17 -> adó -vevő RO

A 0-as és 1-es csapokat az USB interfész használja, így azok nem használhatók. A 3 -as, 5 -ös, 18 -as és 19 -es digitális érintkezők szabadok maradtak, csakúgy, mint az A4 -es A7 -es analóg bemenetek, lehetővé téve a későbbi bővítést.

2. lépés: A probléma az áthidaló huzalokkal és a huzalozással, mint megoldás

A probléma az áthidaló huzalokkal és a dróthálóval, mint megoldás
A probléma az áthidaló huzalokkal és a dróthálóval, mint megoldás
A probléma az áthidaló huzalokkal és a dróthálóval, mint megoldás
A probléma az áthidaló huzalokkal és a dróthálóval, mint megoldás

Kezdetben megpróbáltam mindent összekapcsolni rövid, egyedi krimpelt Y kábelekkel. Mindazonáltal a krimpelőket és a csatlakozókat egyszerre csak egy vezeték csatlakoztatására tervezték. Több vezeték tömítése egy házba nehéz volt, és törékeny kötésekhez vezetett, amelyek nem tartottak sokáig. Nem csak a préselési folyamat volt időigényes, a használat után a csatlakozók valószínűleg kioldódtak a csapokból, ami további elvesztegetett időhöz vezetett az időszakos hibák nyomon követéséhez.

Mindig is szerettem volna kipróbálni a drótkötést, ezért úgy gondoltam, hogy ez egy jó lehetőség erre. Némi kutatás után vásároltam egy WSU-30 M szerszámot, néhány extra hosszú, 19 mm hosszú egysoros fejlécet és 30 AWG huzalcsomagoló drótot az eBay-en.

Technológiaként a huzalcsomagolás nagy múltra tekint vissza. A 60 -as, 70 -es és 80 -as években népszerű módja volt a digitális számítógépek gyártásának, és gyakran használták a telefonos központi irodákban. Bár a sorozatgyártású nyomtatott áramkörök elavultak, a huzalcsomagolás a következő előnyökkel jár a hobbi számára:

  • Olcsó és gyors
  • Könnyen felvihető és tisztán eltávolítható
  • Működik a csapszegfejjel, amely sok kitörési táblához van forrasztva
  • Hosszú és megbízható kapcsolatot teremt
  • Lehetővé teszi több csatlakozást minden pontra és onnan (hosszú fejlécek használata esetén)

Lépés: Az Arduino Nano előkészítése

Arduino Nano előkészítése
Arduino Nano előkészítése
Arduino Nano előkészítése
Arduino Nano előkészítése

A következő lépés az Arduino Nano előkészítése volt. Volt egy Arduino Nano fejléc nélkül, ami hasznosnak bizonyult, mivel az extra hosszú fejléceket a felső oldalra akartam forrasztani, hogy dróttekercselés közben láthassam a címkéket.

Néhány extra hosszú fejlécet is forrasztottam a kijelzőpanelhez mellékelt apró kitörési táblához.

Az adó -vevő modulon a csavaros sorkapcsok a fejlécekkel ellentétes oldalon voltak, ezért kioldottam őket, és a fejlécekkel azonos oldalra helyeztem őket.

A többi tábla rövid fejléceit már a megfelelő oldalra forrasztották, így megtartottam őket.

4. lépés: Tálca tervezése

Tálca tervezése
Tálca tervezése
Tálca tervezése
Tálca tervezése

Azt akartam, hogy az összes elektronikát az LCD -állvány hátuljába szerelhessem, amit a Dali Clock utasításhoz készítettem, ezért modelleztem valamit az OpenSCAD -ben. Kivágásokat készítettem a különféle táblákhoz, amelyeket fel akartam szerelni.

Miután kinyomtattam a tálcát, az összes modult a helyére ragasztottam.

5. lépés: A huzalozási folyamat

Image
Image
A huzalozási folyamat
A huzalozási folyamat
A huzalozási folyamat
A huzalozási folyamat

A huzalcsomagolás folyamata négy lépésből áll: mérés, vágás, csupaszítás és csomagolás.

Megméretek elegendő vezetéket a csatlakoztatni kívánt két pont átíveléséhez, plusz egy hüvelyk mindkét végén a csomagoláshoz. Ezután lehúzok 1 hüvelyk szigetelést mindkét végéről, és a szerszám segítségével becsavarom a vezetéket az oszlopra.

A következő technikát használom pontosan, amelyet a bemutató videómon láthat:

  • Megmérem a csatlakozni kívánt két pont közötti távolságot
  • Ujjaimmal megjelölöm a kívánt hosszúságot, majd vonalzóval adok hozzá két centimétert
  • Hosszúra vágtam a drótot
  • Mérem 1 és 1/4 hüvelyk a végétől
  • Ezután behelyezem a végét a csomagolóeszköz lyukába
  • Lehúzom a vezetéket a vágókés résébe
  • Kihúzom a vezetéket a másik végéről, lehúzva egy hüvelyk huzalt
  • Megismétlem az eljárást a huzal másik oldalán

A huzal mindkét végén lecsupaszítva behelyezem a csupasz drótvéget a huzalcsomagoló szerszám hordójába úgy, hogy a lecsupaszított rész kilépjen az oldalsó bevágásból. Ezután a csúcsot lecsúsztatom egy oszlopra, és néhány fordulatot teszek, miközben lazán tartom a szerszámot, hogy felfelé tudjon kelni tekerés közben.

Egy jó kapcsolat kb. 7 fordulat vezetéket hagy az oszlopon. Ha a fordulatok egymásra vannak rakva, ne nyomja le annyira a szerszámot!

FRISSÍTÉS: Többen jelezték, hogy a szigetelésnek körbe kell tekernie az oszlopot a feszültségmentesítés érdekében. Két fényképet mellékeltem, hogy lássam a különbséget.

6. lépés: Az egész tábla huzalcsomagolása

Drótcsomagolás az egész táblát
Drótcsomagolás az egész táblát

Ez mutatja a táblát, miután az összes csatlakozást bekötöttem. Elkövettem néhány hibát az út során, de ezeket könnyen visszavonták a vezetékek levágásával, és csipesz segítségével kicsavarva a végeket az oszlopokról.

Javaslom, hogy egy-egy részt végezzen, és ellenőrizze a munkáját multiméterrel, vagy kapcsolja be és tesztelje az egyes alkatrészeket. Sokkal nehezebb megjavítani, ha több vezetékes réteg van.

A késztermékem kissé rendetlennek tűnik, de ha szeretné, kicsit óvatosabb lehet az útvonaltervezéssel kapcsolatban, vagy különböző színeket használhat a dolgok tisztaságának megőrzése érdekében.

Még ha nem is néz ki szépnek, sokkal robusztusabb, mint a kenyérlap! De a nagy bónusz az, hogy ha bármikor szét akarja szedni, akkor könnyen megteheti, anélkül, hogy megsérülne az Arduino Nano vagy az egyes táblák tűfejléce!

7. lépés: Kompatibilis projektek

Az elkészült tábla lehetővé teszi a következő projektek végrehajtását:

  • 80 -as évek stílusában olvadó digitális óra
  • Világított szivárványzongora Arduino -val (külső alkatrészek szükségesek)

Ajánlott: