Tartalomjegyzék:

NAPPANEL TACHOMÉTER: 5 lépés
NAPPANEL TACHOMÉTER: 5 lépés

Videó: NAPPANEL TACHOMÉTER: 5 lépés

Videó: NAPPANEL TACHOMÉTER: 5 lépés
Videó: Кодовый дверной замок своими руками 😂😂 2024, November
Anonim
NAPPANEL TACHOMÉTER
NAPPANEL TACHOMÉTER

Az INSTRUKBÁLHATÓ "Napelem mint árnyékkövető" című kísérleti módszert mutattak be egy objektum sebességének meghatározására annak árnyékának napelemre vetítéséből. Lehetséges -e ennek a módszernek valamely változata a forgó tárgyak vizsgálatára? Igen, lehetséges. Ezután egy egyszerű kísérleti berendezést mutatunk be, amely lehetővé teszi az objektum forgásának időtartamának és gyakoriságának mérését. Ez a kísérleti berendezés használható a "Fizika: Klasszikus mechanika" tárgy tanulmányozása során, különösen a "Merev tárgyak forgása" témakör tanulmányozása során. Potenciálisan hasznos lehet egyetemi és posztgraduális hallgatóknál, kísérleti bemutatók vagy laboratóriumi órák során.

Lépés: Néhány elméleti megjegyzés

Néhány elméleti megjegyzés
Néhány elméleti megjegyzés
Néhány elméleti megjegyzés
Néhány elméleti megjegyzés

Amikor egy szilárd tárgy elfordul egy tengely körül, annak részei az adott tengelyre koncentrikus kerületeket írják le. Ezt az időt, amíg az egyik fél teljesíti a kerületet, forgási periódusnak nevezzük. Az időszak és a gyakoriság kölcsönös nagyságrendek. A nemzetközi mértékegység -rendszerben az időszak másodpercben (másodpercben) és a frekvencia Hertzben (Hz) van megadva. Egyes műszerek a forgás gyakoriságának mérésére fordulatszámot adnak meg percenként (rpm). Ha Hz -ről fordulatszámra kívánja konvertálni, egyszerűen szorozza meg az értéket 60 -mal, és megkapja a fordulatszámot.

2. lépés: Anyagok és eszközök

Anyagok és műszerek
Anyagok és műszerek
Anyagok és műszerek
Anyagok és műszerek
Anyagok és műszerek
Anyagok és műszerek

• Kis napelem (100mm * 28mm)

• LED zseblámpa

• Fényvisszaverő ragasztószalag

• Fekete elektromos szalag

• Elektromos kábel

• Kábelkötegelők

• Forró szilikon pisztoly

• Forrasztópáka és ón

• Három fadarab (45mm * 20mm * 10mm)

• Digitális oszcilloszkóp szondájával

• Forgó tárgy, amelyhez mérni szeretné a forgási gyakoriságát

3. lépés: Működési elv

Image
Image
A kísérlet tervezése, kivitelezése és kivitelezése
A kísérlet tervezése, kivitelezése és kivitelezése

Amikor a fény ütközik egy tárgyba, az egyik része elnyelődik, a másik visszaverődik. A felület jellemzőitől és a tárgy színétől függően a visszavert fény többé -kevésbé intenzív lehet. Ha a felület egy részének tulajdonságait önkényesen megváltoztatjuk, mondjuk festéssel, vagy ezüst vagy fekete ragasztószalagra ragasztva, szándékosan megváltoztathatjuk az adott területen visszaverődő fény intenzitását. Itt nem "árnyékkövetést" végeznénk, hanem megváltoztatnánk a visszavert világítás jellemzőit. Ha egy tárgyat forgás közben megvilágít egy fényforrás, és a napelem megfelelően van elhelyezve úgy, hogy a visszavert fény egy része ráesik, akkor feszültségnek kell megjelennie a csatlakozóin. Ez a feszültség közvetlen kapcsolatban áll a kapott fényintenzitással. Ha megváltoztatjuk a felületet, megváltozik a visszavert fény intenzitása és ezzel együtt a panel feszültsége. Ez a panel csatlakoztatható egy oszcilloszkóphoz, és azonosíthatja a feszültség időbeli változásait. Ha azonosítani tudjuk a görbe koherens és ismétlődő változását, mérve az ismétléshez szükséges időt, akkor meghatároznánk a forgási időszakot és vele együtt a forgás gyakoriságát, ha kiszámítjuk. Néhány oszcilloszkóp képes automatikusan kiszámítani ezeket az értékeket, de a tanítás szempontjából produktív, ha a diákok kiszámítják. Ennek a kísérleti tevékenységnek az egyszerűsítésére kezdetben olyan objektumokat használhatnánk, amelyek állandó fordulaton forognak, és lehetőleg szimmetrikusak a forgástengelyükhöz képest.

Összefoglalva:

1. A folyamatosan forgó tárgy visszaveri a rá eső fényt.

2. A forgó tárgy által visszavert fény intenzitása a színétől és felületének jellemzőitől függ.

3. A napelemen megjelenő feszültség a visszavert fény intenzitásától függ.

4. Ha a felület egy részének jellemzőit szándékosan megváltoztatják, akkor az ezen a részen visszaverődő fény fényerőssége és ezzel együtt a napelem feszültsége is megváltozik.

5. A tárgy forgás közbeni periódusa úgy határozható meg, hogy oszcilloszkóp segítségével megmérjük a két pont között eltelt időt, azonos feszültség- és viselkedésértékekkel.

4. lépés: A kísérlet tervezése, kivitelezése és végrehajtása

A kísérlet tervezése, kivitelezése és kivitelezése
A kísérlet tervezése, kivitelezése és kivitelezése
A kísérlet tervezése, kivitelezése és kivitelezése
A kísérlet tervezése, kivitelezése és kivitelezése

1. Forrasztjon két elektromos vezetőt a napelemre. 2. A rövidzárlat elkerülése érdekében fedje le a panel elektromos érintkezőit forró szilikonnal.

3. A három fadarabot a képen látható módon forró szilikon vagy más ragasztó segítségével össze kell építeni.

4. Ragassza a napelemet a fából készült tartóhoz forró szilikonnal, amint az a képen látható.

5. Ragassza fel a lámpást a fa támaszra az ábrán látható módon, és rögzítse műanyag kötésekkel.

6. Rögzítse a panel elektromos vezetékeit egy másik karimával a fa tartóelemhez.

7. Illessze be a tárgyat, amelyet fekete szalaggal, majd ezüstpánttal szeretne tanulmányozni, amint az a képen látható.

8. Indítsa el a tanulmányozni kívánt objektum forgatását.

9. Csatlakoztassa megfelelően az oszcilloszkóp szondát a napelemek vezetékeihez.

10. Állítsa be helyesen az oszcilloszkópot. Esetemben a feszültségosztások 500mv, az időosztások 25ms voltak (ez az objektum forgási sebességétől függ).

11. Helyezze a most összeállított kísérleti készüléket olyan helyzetbe, ahol a fénysugarak visszaverődnek a felszínen, amely elfordul és eléri a napelemet (segítsen önmagának az oszcilloszkópban látottaktól, hogy erőteljesebb változásokat tartalmazó görbét kapjon).

12. Tartsa a kísérleti berendezést rögzítve a megfelelő helyzetben néhány másodpercig, hogy lássa, a görbe eredményei állandóak -e.

13. Állítsa le az oszcilloszkópot, és elemezze a görbét, hogy megállapítsa, melyik pozíció felel meg a fekete szalagnak, és melyik az ezüst szalagnak. Esetemben, mivel az általam tanulmányozott villanymotor aranyszínű volt, a szalag okozta változások észrevehetőbbek lettek.

14. Az oszcilloszkóp kurzorokkal mérje meg a pontok között eltelt időt fázisegyenlőséggel, először a szalag, majd az ezüst szalag esetében, és hasonlítsa össze őket (azonosaknak kell lenniük).

15. Ha az oszcilloszkóp nem számítja ki automatikusan a periódus (gyakoriság) inverzét, akkor ezt tegye meg. Megszorozhatja az előző értéket 60 -zal, és így megkaphatja a fordulatszámot.

16. Ha megvan a kv értéke vagy fordulatszám per volt (ha motorról van szó, amely ezeket a jellemzőket tartalmazza), akkor szorozza meg a kv értéket a bemeneti feszültséggel, hasonlítsa össze az eredményt a kísérlet során kapott eredménnyel, és következtetéseket.

5. lépés: Néhány záró megjegyzés és ajánlás

Néhány záró megjegyzés és ajánlás
Néhány záró megjegyzés és ajánlás
  • Kényelmes kezdetben ellenőrizni az oszcilloszkóp kalibrálási állapotát, hogy megbízható eredményeket kapjon (használja az oszcilloszkóp által kínált kalibrációs jelet, amely általában 1 kHz).
  • Állítsa be helyesen az oszcilloszkóp szondáját. Látnia kell, hogy a téglalap alakú impulzusok nem deformálódnak, ha az oszcilloszkóp által generált jelet használja (lásd a képet).
  • Vizsgálja meg az elektromos válaszidőt a napelem gyártójával (adatlap). Esetemben sokkal alacsonyabb volt, mint az általam vizsgált villanymotor forgási ideje, ezért nem vettem figyelembe annak hatását az elvégzett mérésekre.
  • Hasonlítsa össze az ezzel a módszerrel kapott eredményeket a kereskedelmi eszközökkel kapott eredményekkel, és fontolja meg mindkettő előnyeit és hátrányait.

Mint mindig, továbbra is figyelmes leszek javaslataira, észrevételeire és kérdéseire. Sok sikert és lépést a közelgő projektekkel!

Tantermi Tudományos Verseny
Tantermi Tudományos Verseny
Tantermi Tudományos Verseny
Tantermi Tudományos Verseny

Második hely az osztálytermi tudományos versenyen

Ajánlott: