Tartalomjegyzék:

LCD busz menetrend kijelző: 7 lépés
LCD busz menetrend kijelző: 7 lépés

Videó: LCD busz menetrend kijelző: 7 lépés

Videó: LCD busz menetrend kijelző: 7 lépés
Videó: 1DIN rejtett kijelzős/Bluetooth/AUX/USB/ Autorádió_2 rész 2024, November
Anonim
LCD busz menetrend kijelző
LCD busz menetrend kijelző

18. szabvány

A diákok megértik és képesek lesznek kiválasztani és használni a szállítási technológiákat.

18-J referenciaérték A közlekedés létfontosságú szerepet játszik más technológiák, például a gyártás, az építés, a kommunikáció, az egészség és biztonság, valamint a mezőgazdaság működésében.

Lemaradtál már egy buszról? Azt kívánta valaha, hogy kényelmes kijelzővel rendelkezzen, amely valós időben mutatja a buszok várható érkezését? Akkor ez az Instructable az Ön számára! Egy egyszerű Arduino készlettel, LCD kijelzővel és néhány egyszerű programozással gyorsan létrehozhat egy szórakoztató és újszerű módot, hogy soha többé ne maradjon le a buszról. Ez a LED -kijelző egy buszútvonal -alkalmazáshoz kapcsolható az alkalmazás API -jával, hogy megjelenítse az érkezéseket, ahogy előfordulnak, és szerkeszthető egyéni üzenet megjelenítésére is. Térjünk az 1. lépésre!

1. lépés: A készlet

A készlet
A készlet

A kezdéshez a megfelelő hardvert kell kézbe vennie. Ebben a példában a SparkFun Inventor's Kit v 3.2 -et használtuk; ha megvan ez a készlet, könnyebb lesz követni. Lehetségesnek kell azonban lennie ennek a projektnek a létrehozása e pontos készlet nélkül. Mindössze egy Arduino -ra, egy kenyérsütő deszkára, néhány áthidaló vezetékre, egy potenciométerre és egy LCD kijelzőre lesz szüksége. Ezenkívül le kell töltenie az Arduino nyílt forráskódú szoftverét, amely megtalálható a www.arduino.cc webhelyen. A SparkFun készlethez használati utasítás tartozik, amely többnyire képeket tartalmaz. Hozzáadjuk a képeket, de további magyarázatokat is tartalmazunk szövegen keresztül. Figyelmeztetésként: ha nem használja ezt a készletet, akkor az Arduino és a LED kijelző közötti csatlakozótüskék kissé eltérhetnek egymástól, ezért próbálja meg a lehető legtöbb hasonló hardvert beszerezni.

2. lépés: Az összetevők megértése

Az összetevők megértése
Az összetevők megértése

Amint azt valószínűleg már elképzeltük, megfelelően kell csatlakoztatnunk az Aurdino -t az LCD kijelzőhöz, hogy megjelenítse a megfelelő információkat. Ehhez utasításokat kell bevinni az Arduino számára, és az Arduino -tól a kijelzőre kell kimenni. Az Arduino számítógépes chipként működik, feldolgozza a szoftvertől kapott információkat, és a megfelelő elektromos jeleket juttatja a kijelzőre. A kijelző fogadja ezeket a jeleket, és világít az egyes LCD -k, ami üzenetet hoz létre. A kenyértábla lehetővé teszi számunkra, hogy a kijelzőt az Arduino -hoz kapcsoljuk az áthidaló vezetékeken keresztül. A potenciométer feszültségszabályozóként működik, növeli vagy csökkenti az ellenállást, ami viszont megváltoztatja a kijelzőt elérő feszültség mennyiségét; ellenállást lehetne használni a helyén, de több próbát és hibát igényel, hogy megtaláljuk a megfelelő ellenállást. A potenciométerre úgy gondolhat, mint egy rádió hangerőszabályzójára, mivel felfelé vagy lefelé fordíthatja a feszültséget.

3. lépés: A Breadboard használata

A Breadboard használata
A Breadboard használata

Most már lehet, hogy megzavarta vagy megijesztette a kenyértábla. Ha először használja, nem biztos, hogy tudja, hogyan továbbítják a jeleket a terminálokon keresztül. A kenyértáblán két típusú sínek találhatók: a tápfeszültségű sínek, amelyeket + vagy - jel jelöl, és piros és kék csíkok húzódnak végig rajtuk, valamint a sorkapcsok, amelyek jeleket továbbítanak. A dolgok megkönnyítése érdekében a kenyeretáblát ugyanúgy kell tájolnia, mint az ezen a képen, mivel a miénk is így helyezkedik el. A kenyértábla működéséhez a tápellátás az áramforrásból a + tápcsatlakozóba történik, a földelés pedig a - sínből a földhöz van csatlakoztatva. Az áram vízszintesen halad az elektromos sín mentén, így ha a tápfeszültség és a földelő vezeték a bal alsó + és - sínekhez lenne csatlakoztatva, a jobb alsó + és - sínek adnák ki ezt az energiát. A terminálsínek azonban függőlegesen továbbítják a jeleket, így az A1 terminálhoz csatlakoztatott kábel a jelet a teljes első oszlop mentén továbbítja; vagyis a B1, C1, D1 és E1 terminálok ugyanazt a jelet adják ki, mint ami az A1 -ről érkezik. Ez döntő fontosságú, mivel ha két bemenetet tesz ugyanabba az oszlopba, akkor előfordulhat, hogy nem kapja meg a várt kimenetet. Amint láthatja, a kenyértáblát középen vízszintesen gerinc választja el; ez a gerinc elválasztja a kenyértábla két felét úgy, hogy az A1 -ből érkező jel egészen az E1 -ig terjed, de nem az F1 -ig. Ez lehetővé teszi több bemenet és kimenet elhelyezését egy kenyértáblán. A tápfeszültséget a tápcsatlakozóról is csatlakoztatni kell az áramellátást igénylő terminálsínre, mivel a tápegység csak áramellátás, és az áramot fel kell venni a sínről, és át kell vinni minden olyan alkatrészre, amely áramot igényel.

4. lépés: A kijelző összeszerelése

A kijelző összeszerelése
A kijelző összeszerelése
A kijelző összeszerelése
A kijelző összeszerelése

Itt az ideje összeszerelni az LCD kijelzőt! Kezdje azzal, hogy a kijelzőjét a miénkhez hasonlóan tájolja, az oszlopok száma pedig balról jobbra nő. Használhatja útmutatóként az első képet, és tetszőleges sorrendben hozhat létre csatlakozásokat, vagy követheti a második kép mellett az egyes alkatrészek és vezetékek csatlakoztatását. Amint látjuk, az Arduino -ból kimenő 5 V -os tápfeszültséget a kenyértábla tápcsatlakozójába szállítják, és ezt az energiát az LCD -kijelző két gombja és a potenciométer biztosítja. A többi terminál az Arduino kimeneteihez csatlakozik, és a jel, amelyet ezek a csapok kimennek, az Arduino számára írt kód alapján történik. Ha minden össze van kapcsolva, ideje írni a kódot!

5. lépés: A kód

A kód
A kód
A kód
A kód

Amikor az Arduino kódját írja, meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő szoftvert használja. A szoftver letöltéséhez látogasson el a www.arduino.cc oldalra. A "szoftver" lapon használhat web alapú klienst, vagy letöltheti a programozó szoftvert közvetlenül a számítógépére. Javasoljuk a szoftver letöltését, mivel könnyebb lesz a kód szerkesztése, mivel az helyi, és nem igényel internetkapcsolatot.

Ez egy példa a CTA érkezési idejének megjelenítésére:

github.com/gbuesing/arduino-cta-tracker/bl…

Ez azonban a Python platformra épül.

6. lépés: Csatlakozás az API-hoz valós idejű frissítésekhez

Valós idejű frissítésekhez csatlakozás az API-hoz
Valós idejű frissítésekhez csatlakozás az API-hoz
Valós idejű frissítésekhez csatlakozás az API-hoz
Valós idejű frissítésekhez csatlakozás az API-hoz
Valós idejű frissítésekhez csatlakozás az API-hoz
Valós idejű frissítésekhez csatlakozás az API-hoz

Ebben a végső lépésben az Arduino egységet egy olyan alkalmazáshoz csatlakoztatjuk, amely lehetővé teszi a kijelzőn a busz menetrendek élő frissítéseinek megjelenítését. Ehhez az alkalmazás API -ját használjuk, és integráljuk a rendszerünkbe.

Mi az API? (Application Programming Interface) Az API az Application Programming Interface rövidítése, amely egy szoftverközvetítő, amely lehetővé teszi két alkalmazás közötti beszélgetést. Minden alkalommal, amikor olyan alkalmazást használ, mint a Facebook, azonnali üzenetet küld, vagy ellenőrzi az időjárást a telefonján, API -t használ.

Mi a példa az API -ra? Amikor alkalmazást használ a mobiltelefonján, az alkalmazás csatlakozik az internethez, és adatokat küld a szervernek. A szerver ezután lekéri ezeket az adatokat, értelmezi azokat, elvégzi a szükséges műveleteket és visszaküldi a telefonra. Az alkalmazás ezután értelmezi ezeket az adatokat, és olvasható módon bemutatja a kívánt információkat. Ez az API - mindez az API -n keresztül történik.

A busz menetrendjeinek nyomon követésére a Transloc webhelyet fogjuk használni, ezért javasoljuk ennek a forrásnak a használatát, hogy könnyebb legyen követni.

Példa:

1. Lépjen a TransLoc Wolfline webhelyére, és határozza meg, melyik megállót és útvonalat szeretné követni

feeds.transloc.com/3/arrivals?agencies=16&…

2. Lépjen a mashape oldalra, válassza a Transloc lehetőséget, hozzon létre egy fiókot, és szerezzen hozzáférést az API -hoz.

market.mashape.com/transloc/openapi-1-2#

7. lépés: Hibaelhárítás

Hibaelhárítás
Hibaelhárítás

Nos, ha a kijelző gond nélkül működik, akkor nem lesz szüksége erre a lépésre! Ha a kijelző nem működik megfelelően, vagy nem a megfelelő információkat jeleníti meg, akkor néhány egyszerű hibaelhárításra lehet szükség. Először győződjön meg arról, hogy minden összetevő kompatibilis egymással, és győződjön meg arról, hogy az Ön által használt szoftver a legújabb vagy az Arduino -val kompatibilis verzió. Ezután győződjön meg arról, hogy minden kapcsolat megfelelő, és hogy az Arduino áramot és adatokat is kap a számítógéptől. Annak teszteléséhez, hogy az Arduino kap -e áramot és adatokat, létrehozhat kitöltő szöveget az LCD -n, hogy megjelenítse a kódon belül; a kitöltő szövegnek meg kell jelennie a kijelzőn. Feszültségmérőt vagy multimétert is használhat az áramellátás biztosítására. Ha multimétert használ, ellenőrizze a feszültséget a tápegységek mentén, és keresse meg az 5 V -ot. Ha a feszültség nagyon alacsony, akkor lehet, hogy megsérült vagy hibásan működik az Arduino vagy a bemeneti kábel. Ha minden csatlakozás megfelelő, és a kijelzőn nem jelenik meg üzenet, előfordulhat, hogy addig kell beállítani a potenciométert, amíg a kijelző meg nem világít a kívánt fényerősséghez. Ellenőrizze, hogy az áthidaló vezetékek egyike sem szakadt vagy sérült -e, és győződjön meg arról, hogy az LCD kijelző és az Arduino működőképes és sértetlen. Ha tudja, hogy az LCD kap áramot, de nem a megfelelő üzenetet jeleníti meg, ellenőrizze újra a kódot, és győződjön meg arról, hogy az helyes. Végül, ha a kijelzőn nem a megfelelő élő buszütemezés jelenik meg, előfordulhat, hogy felül kell vizsgálnia a hozzáadott API -t, hogy az helyes legyen és kompatibilis a kódjával.

Ajánlott: