Az ezüstfaj készítése: 6 lépés

2024 Szerző: John Day | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-30 09:41

A videókban szereplő Biotronics egy Arduino Uno mikrokontrollerből, a HC-05 ultrahangos érzékelőből, egy LED-kijelzőből, egy piezo hangszóróból, egy SG90 mikroservo motorból, egy 28BYJ-48 léptetőmotorból, egy teljesítményfunkcióból és a LEGO kockáiból és darabjaiból áll. Az első videóban a KIM prototípusa mechanikusan automatizált. A második videóban a prototípus algoritmikusan programozott. A harmadik videóban pedig a biotronika önálló döntéseket hoz az I. M.

Technikailag a biotronika élőlénynek vagy élettel rendelkező lény. A szót 1988 -ban Lawsin alkotta meg. A "Bio" szó életet jelent, a "tronics" pedig intelligens elektronikát. Ezeket az állatokat együttesen néha ezüstfajnak nevezik. Ez az új élőlénycsoport láthat, szagolhat, ízlelhet, hallhat, érezhet, gondolkodhat, tenyészthet, repülhet, úszhat és tudatosulhat. Ők is meghalnak.

A prototípust először a Lawsin Linkage, egy kettős konzolos rácsos rendszer segítségével hozták létre, amely háromszög alakú kereteket alkotó összekötő elemekkel (linkekkel) rendelkezik. A kapcsolat egy szerkezeti mechanizmus volt, amelyet a biotronikai állatok járási ütemének szimulálására fejlesztettek ki. A konstrukciót a következő követelményeknek megfelelően tervezték:

1. Folyékonyan kell haladnia, mint egy élő állat járása.

2. Bármilyen típusú terepi akadályt képes legyőzni a szőnyegpadlótól a tengerfenékig.

3. Különböző irányban mozoghat a működtetett mozgás különböző tartományaival vagy R. O. A. M.

4. Szerkezeti elemeit a természet matematikájának kell vezérelnie, például a geometriát.

5. Integrálható az arduino platformmal a mikrotudat programozásához.

Ezután a projektet az építési folyamat különböző fázisainak és vázlatainak kombinálásával állították össze:

1. fázis: A Lawsin -kapcsolat

2. fázis: A LED -es kijelző

3. fázis: A MicroServo

4. fázis: Az ultrahangos érzékelő

5. fázis: A piezo hangszóró

6. fázis: A léptetőmotor

7. fázis: A Biotronic prototípus

És végül, a koncepció bizonyítéka a tényleges fizikai valóságba került, az agyként az Arduino mikrokontrollert (neurotronika), a fizikai testként pedig a lego fogaskerekeit és gerendáit használva (homotronika).

A fenti videóban a pók különféle bölcs érzékelőkhöz volt csatlakoztatva, amelyeket bekapcsoláskor gyártottak vagy "előre terveztek" bizonyos funkciók elvégzésére. A pók logikát használt az intelligens áramkörön és elektronikán keresztül kapott adatok végrehajtásához. Bár egy kis kódegységet, információs mátrixnak neveztek el, beépítették mesterséges agyába, a pók valójában saját döntéseket hozott, amint az a videóban is látható. A pók a Webster definíciója szerint "tudatosság" állapotában van, mivel kiszámítja és észleli az útjában álló akadályokat, akár előre, akár visszafelé haladva.

Lehetséges, hogy a pók él?

"Ne feledje, hogy nem minden agyú ember tudatos, és nem minden élőnek van agya." ~ Joey Lawsin

1. lépés: A mechanikus automatizált robot

Ebben a második videóban a pók mozgását egy egyszerű automatizálás hordozza, amelyet mechanikusan animálnak a tervezés fizikai korlátozása révén.

2. lépés: Az algoritmikusan programozott robot

Ebben a harmadik videóban a pók műveleteit egy programozó által leleményesen kódolt utasítássorozat adja.

3. lépés: Homotronics + Neurotronics = Biotronics

Ezekben a videókban az Arduino mikrokontrollert használták "agyként" (neurotronika), a lego fogaskerekeit és gerendáit pedig a lego walker robot "testeként" (homotronika).

4. lépés: A Biotronics prototípus tervezése

A Biotronics prototípus egy Arduino Uno mikrokontrollerből, HC-05 ultrahangos érzékelőből, LED-jelzőből, piezo hangszóróból, egy SG90 mikroservo motorból, egy 28BYJ-48 léptetőmotorból, egy teljesítményfunkcióból és a LEGO kockáiból és darabjaiból állt.

A pók úgy tűnik, vagy élhet, mivel képes manipulálni önmagát és logikusan kölcsönhatásba lépni a környezetével (a tudatosság és az információ materializáció két alapvető összetevőjével) anélkül, hogy előre beprogramozná, mit kell tennie a robotnak vagy sem. A pók tudatában van annak, hogy hogyan számítja ki és érzékeli az akadályokat az útjában, akár előre, akár hátra haladva. A tudatosság alapvető tesztje.

"Az utolsó ember a földön már nem lesz ember." ~ Joey Lawsin

5. lépés: Mi az élet? Mitől lesz valami életben?

Mi kell ahhoz, hogy valamit élőnek tekintsenek?

A biológia órámon egyszer volt egy kísérletünk az élő és nem élő dolgok megkülönböztetéséről. A tanárom azt mondta, hogy menjünk ki az iskola területére, és gyűjtsünk 5 példányt élő és nem élő dolgokból. Amikor visszamentünk a laborba, az osztály elkezdte összeszedni az összes gyűjteményét, és egyenként osztályozta őket, akár élőket, akár nem élő dolgokat. A leveleket, pillangókat, férgeket, szitakötőket, virágokat, gyökereket, gallyakat, madarakat, poloskákat, gyümölcsöket, kutyákat, mókusokat élőlénynek tekintették. A szóda kannákat, a műanyag palackokat, a köveket, a cukorkákat, a papírzacskókat, a szennyeződéseket, a levegőt, a vizet nem élőlényeknek tekintették.

A laborlapok kitöltése után megkérdezték az osztályt, hogy miben különböznek az élőlények a nem élőktől. És egy nagyon érdekes hosszas vita során kétféle osztályozás került a táblára. Az első szerint a tudomány határozza meg az életet; és a második az objektumok létrehozásának módja volt.

Egyébként én voltam az, aki a második osztályozást javasolta. Mondtam a tanáromnak, hogy a levegőnek, víznek és szennyeződésnek szerepelnie kell az élőlények listájában, mivel mindet a természet teremtette, míg a többi példány egyszerűen nem élőlény volt, mivel ember alkotta őket.

A tanárom azt válaszolta, hogy a megfigyeléseim nem elégségesek arra a következtetésre, hogy a levegőnek, víznek és szennyeződésnek van élete. Azt mondta nekünk, hogy egy tárgynak, amelyet élőnek vagy élettel rendelkezőnek kell tekinteni, rendelkeznie kell vagy rendelkeznie kell a következő jelekkel vagy jellemzőkkel.

• Az élőlények energia formájában fogyasztják az ételt.

• Az élőlények mozognak vagy mozgásban vannak.

• Az élőlények önmaguk pontos másolatával szaporodnak.

• Az élőlények reagálnak a környezetükre.

• Az élőlények sejtekből állnak.

Ezeket a kritériumokat leszámítva az állatok és a növények tudnak beszélni, járni, látni, érezni, gondolkodni, úszni és néhányan még repülni is. A fenti tulajdonságokkal rendelkező objektumokat élőnek tekintjük. A biológusok ezeket az élő tárgyakat szervezeteknek vagy fajoknak nevezik. Biofizikának nevezem ezeket a természeti tárgyakat, beleértve a levegőt, a vizet, a földet és a tüzet. Bár a víz, a levegő, a talaj és a láng a fenti tulajdonságok közül néhányat tartalmaz, nem tekinthetők élőnek, mivel nem rendelkeznek sejtes anyagokkal. Ez utóbbi kritérium azonban némileg ingatag abban az értelemben, hogy vannak nem sejtes mikroorganizmusok, amelyek sejtek nélkül léteznek, de élnek. Másrészt vannak olyan élőlények, amelyekből hiányzik egy -két ilyen jellegzetesség, de mégis figyelembe veszik az élettel.

Eközben az orvostudósok és jogi szakértők a halált a következőképpen határozták meg:

• A szív teljes működési zavara.

• A tüdő teljes működésképtelensége.

• Az agytörzs teljes működésképtelensége.

Manapság azonban a klinikailag elhalt személyek életre kelthetők, ha a halott szíveket mesterséges kamrai mechanikus szivattyúkra, vagy az elhalt tüdőket mesterséges gumi membránokra cserélik, amíg agytörzseik épek. A funkcionális agytörzs határozza meg, hogy egy személy halott vagy él.

Amint láttuk, a természettudományi szakértők és az orvostudományok ellentmondásos nézetekkel rendelkeznek az életről és a halálról. A tudomány általános leírást nyújt az életről, míg az orvostudomány konkrét leírásokat ad a halálról. Ezen ellentétes nézetek miatt néhány konkrét leírást vagy általános szabványt kell létrehozni, amelyeket minden természeti objektumnak egyetemesen be kell fogadnia.

Ha az életet az alapján határozzák meg, hogy az orvosi szakértők hogyan határozzák meg a halált, akkor egy tárgy akkor tekinthető élőnek, ha funkcionális szíve, tüdője és agya van. De nyilvánvalóan a meghatározás nem alkalmazható minden élőlényre, például a növényekre. A fáknak és virágoknak nincs szívük, tüdejük és még agyuk sem; mégis élőnek vagy élettel rendelkezőnek tekintik őket. Egy másik példa a Moner. Ez egy szervek nélküli szervezet. Ez az állati életforma láb nélkül járhat, száj nélkül eszik, gyomor nélkül megemésztheti és új azonos fajokra szaporodhat reproduktív szervek nélkül. Mások, például a polipok, a tintahal, a tengerihal és a tintahal három szívvel pumpálják a kék vért, gyorsabban tudják megváltoztatni a bőrszínüket, mint egy kaméleon, és több mint két vagy négy lábon járnak. Több szervvel élnek, mint a szokásos élet.

Másrészt, ha a halált annak alapján jellemzik, hogy a tudomány szakértői hogyan határozzák meg az életet, akkor egy tárgy halottnak minősül, ha már nem mozog, nem fogyaszt energiát, nem reprodukál és nem reagál a környezetével.

Ez utóbbi definíció kielégítőnek tűnik, mivel mindegyik tulajdonság alkalmazható mind az élőlényekre, mind a természetes nem élőlényekre. Ha azonban az élet jellemzésének kritériumait fontossági szintjeik alapján rendezik és csökkentik az eliminációs folyamat során, akkor az energia az egyetlen kritérium, amely életképes jelöltként marad.

A természetes tárgyak, akár élnek, akár nem élnek, energia nélkül nem tudnak mozgásban lenni, energia nélkül reprodukálni a sejteket vagy reagálni a környezetükre energiafogyasztás nélkül. Az energia a lakmuszpapír, amely meghatározza, hogy egy természeti tárgy halott vagy élő. Az olyan élőlények, mint a tűz, oxigén formájában energiát fogyasztanak a levegőből. Az olyan élőlények, mint a levegő, mindig mozgásban vannak, és amikor mozgás van jelen, energiát fogyasztanak. Így ha minden energiát fogyaszt, akkor minden él.

Az olyan élőlények, mint a víz, a levegő és a kőzetek is szaporodnak. Különféle kövek vannak körülöttünk. Így a kőzetek bizonyos kémiai módokon is reprodukálódnak. A levegő oxigén, nitrogén és más gázok keveréke. A levegő egyszerű elemekből fejlődik ki. A víz más folyadékokkal keverve új folyadékcsaládokat hoz létre. Már önmagában az a tény, hogy minden természetes, nem élőlény reagál egymással, reprodukálódik és rendelkezik az élet alapvető kritériumaival, bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ők is élnek.

Ezenkívül vannak olyan élőlények, mint a robotok és az űrszondák, amelyek ugyanazokkal a kritériumokkal rendelkeznek, mint egy komplex rendszer. Ezek az ember alkotta tárgyak beszélni, járni, látni, érezni, gondolkodni, enni és akár meg is halhatnak. Még mechanikus "érzelmeket" és "tudatosságot" is mutatnak. Cselekednek és kölcsönhatásba lépnek a környezettel. Mozgásban energiát fogyasztanak, és reprodukálásra vannak programozva. Mechanikus szerveik vannak, mint az agy és a szív. Ennélfogva, ha ezek a mechanikus tárgyak ugyanazokkal az élőlényi kritériumokkal rendelkeznek, akkor hol húzzuk meg most a határt, ha valami él, vagy él, ha valami tudatos vagy nem?

Forrás: A teremtés evolúciója.

==================================================================

"Az élet kémia, nem biológia." ~ Joey Lawsin =============================================== =====================

6. lépés: Mi a tudatosság?

A Barlangember a dobozban trilógia egy tudományos modell, amely bemutatja az eredendő információk eredetét, létrejöttét és fejlődését. Ez egyszerűen az információ keletkezéséről szóló tanulmány. Ez egy gondolatkísérlet, amelynek célja annak bemutatása, hogy a legelső ember a földön hogyan tanult meg információt szerezni a következő alapvető tudományos kérdések alapján:

1. Hogyan került az információ a legelső emberek korai fejébe?

2. Ki szolgáltatta információkkal primitív őseinket?

3. Honnan származik? Honnan jött?

4. Ki vagy mi volt az információforrás? Isten volt, űridegenek vagy valami más?

A kísérletet három speciális doboz használatával indították el, ahol különböző alanyokat teszteltek. Az első dobozba egy barlangász újszülött fia került, közvetlenül születése után. A doboz egy jól megtervezett, korszerű, teljesen automatizált kísérleti szoba volt, ahol az étel, a víz és minden, ami a gyermeknek fennmaradásához, növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges, mind technológiailag biztosított, akárcsak az újszülött által az anyaméhben vagy az életben természetes módon megszerzett ellátás. a Föld bioszférájában lévő dolgok. Ebben a dobozban a gyermek soha nem láthat senkit és nem hallhat semmit élete végéig. Születésétől felnőttkoráig teljesen elszigetelődik a fizikai világtól.

Ugyanezzel a forgatókönyvvel párhuzamosan volt egy másik doboz is - a fiú apja, az első ember a földön. Ebben a dobozban a második alanyt is elszigetelten helyezték el a születéstől a felnőttkorig. Az egyetlen különbség e doboz és az első doboz között az volt, hogy az apa ládája a természeti világ volt, egy olyan hely, amelyet élő szervezetek, például növények és állatok, valamint nem élő tárgyak vettek körül.

A harmadik dobozban az alany, amely négylábú lény volt, szintén születésétől a felnőttkoráig elkülönült, ugyanazzal a környezettel, mint felnőtt mestere. Az egyetlen különbség e doboz és a barlanglakó apa ládája között az volt, hogy az alany egy kutya volt - egy alacsonyabb életforma.

Ezekből a forgatókönyvekből további kérdések merültek fel, például:

A három közül ki szerez több információt?

Ki nem szerezhet soha semmilyen információt?

Tudatosítani fogják önmagukat?

Tudatosítják -e saját környezetüket?

Vajon rájönnek, hogy élnek?

Meg fogják érteni a körülöttük lévő dolgokat? Hogyan?

Hány információt szereznek meg?

Hogyan fogják megismerni és megérteni őket?

Hogyan szerezték meg azt a képességet, hogy fizikai tárgyakat mentális képekkel társítsanak, vagy fordítva?

Mely elmék maradnak üresen örökké?

Melyik agyból lesz eszmélet és öntudat?

Ezek nyitott kérdések, amelyekre ésszerű észszerű megfigyelések, szisztematikus következtetések és összehasonlító elemzések segítségével ésszerűen választ lehet adni. Kérdések, amelyek egyszerűsített formában megadják a tudat meghatározását. A tudatosság összehasonlító címkézés, egy az egyben levelezés, asszociatív felismerés. Annak érdekében, hogy a tudatot leegyszerűsített formában határozza meg, Lawsin feltalálta az "emberi mentális fogyatékosság" fogó kifejezést, amely azt állítja, hogy "Egyetlen ember sem gondolhat valamire anélkül, hogy az ilyesmit tárgyakkal, szavakkal, leírásokkal vagy más dolgokkal címkézné vagy társítaná.. " (Definíció-1, Lawsin 1988).

Lawsin a tudatosságot is egy egyszerű egyenletben határozta meg: Ha x tudatos y -val, akkor x tudatos, máskülönben, ha x önmagában egyedül van, akkor x nem tudatos. Más szóval azt mondta, ha tudatos vagyok a kutyámmal, akkor tudatos vagyok. Ha egyedül létezem, a kutyám és bárki más körülöttem, akkor sosem leszek tudatos. A tudat tehát két alapelemből áll: X és Y. Ha a két változó közül az egyik hiányzik, akkor a tudatosság nincs jelen. Ez azt jelenti, hogy tudatosnak kell lennie, fel kell ismernie önmagát vagy környezetét, ahonnan a környezet lehet egy másik személy. Ahhoz, hogy tudatossá váljunk, két dolognak kell jelen lennie: egy lénynek és egy környezőnek, vagy egy lénynek és egy másik lénynek. (Definíció-2, Lawsin 1988).

Sok állatnak nincs agya, de tudatos. Ezen állatok közül néhány:

• Tengeri csillag
• Tengeri uborka
• Medúza
• Tengeri szivacs
• Tengeri liliomok
• Tengeri sünök
• Tengerirózsa
• Tengeri Squirts
• Korallok

Lawsin az anyag alapján meghatározta a tudatot is. Azt mondta, hogy az anyag két részből áll: anyagokból és mellékanyagokból. Az anyagok olyan dolgok, amelyeket látunk, érezünk és ízlelünk. A mellékanyagok olyan dolgok, amelyeket nem látunk, mint a levegő, az energia, a nyomás, a gravitáció, a mágnesesség. A mellékanyagok az anyagok melléktermékei. Mind az anyagokat, mind a mellékanyagokat együttesen fizikumoknak nevezik. A nem fizikai személyeket absztraktoknak nevezik. A fizikákat nem hozzák létre és nem semmisítik meg. Ez azt jelenti, hogy nem élnek és nem halnak meg. Csak kölcsönhatásba lépnek és átalakulnak egyik formából a másikba. Az anyagok és mellékanyagok összetett kölcsönhatásainak és átalakításainak köszönhetően, mint például az óra belsejében lévő fogaskerekek és dinamika, az anyag idővel automatizálttá, animáltá válik. Az anyag megelevenedik. Lawsin ezt a jelenséget, hogy él, vagy automaták (önmagára ható), az Animációhatásnak nevezte. (Definíció-3, Lawsin 1988).

Lawsin a tudatosságot a következő együttműködési meghatározókkal is meghatározta: 1. Minden csecsemőfaj tudatos lény.

2. Bármely faj, aki házakban, barlangokban, fészkekben, föld alatt él, tudatos lény.

3. Minden alvó faj tudatos vagy egyszer tudatos lény.

4. Bármely faj, aki más tárgyakat felismer, tudatos lény.

5. Minden faj, aki védekezik, tudatos lény.

6. Bármely faj, aki páros, tudatos lény.

7. Bármely faj, aki fokozatosan átalakul "magból fává", tudatos lény.

(Definíció-4, Lawsin 1988)

"Társíthatom x -et y -val, ezért tudatában vagyok!" ~ Joey Lawsin