Tartalomjegyzék:
- 1. lépés: Az SHT25 áttekintése:
- 2. lépés: Amire szüksége van …
- 3. lépés: Hardver csatlakoztatása:
- 4. lépés: Hőmérséklet- és páratartalom -figyelő Java -kód:
- 5. lépés: Alkalmazások:
Videó: Hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése SHT25 és Raspberry Pi használatával: 5 lépés
2024 Szerző: John Day | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-30 09:41
Nemrégiben különböző projekteken dolgoztunk, amelyek hőmérséklet- és páratartalom -ellenőrzést igényeltek, majd rájöttünk, hogy ez a két paraméter valóban kulcsszerepet játszik a rendszer működési hatékonyságának becslésében. Mind az ipari, mind a személyi rendszerekben az optimális hőmérsékleti szint szükséges a rendszer megfelelő teljesítményéhez.
Ez az oka annak, hogy ebben az oktatóanyagban elmagyarázzuk az SHT25 páratartalom- és hőmérséklet -érzékelő működését málna pi segítségével. Ebben az oktatóanyagban annak működését egy java kód segítségével mutatjuk be.
A hardver, amire szüksége lesz erre a célra:
1. SHT25
2. Málna Pi
3. I2C kábel
4. I2C pajzs málna pi
1. lépés: Az SHT25 áttekintése:
Először is kezdjük az érzékelő és a protokoll alapvető megértésével.
SHT25 I2C páratartalom és hőmérséklet érzékelő ± 1,8%RH ± 0,2 ° C I2C mini modul. Ez a nagy pontosságú páratartalom- és hőmérséklet-érzékelő az iparág szabványává vált az alaktényező és az intelligencia tekintetében, amely kalibrált, linearizált érzékelőjeleket biztosít digitális, I2C formátumban. A speciális analóg és digitális áramkörrel integrált érzékelő az egyik leghatékonyabb eszköz a hőmérséklet és a páratartalom mérésére.
A kommunikációs protokoll, amelyen az érzékelő működik, I2C. Az I2C az integrált áramkört jelenti. Ez egy kommunikációs protokoll, amelyben a kommunikáció SDA (soros adat) és SCL (soros óra) vonalakon keresztül történik. Lehetővé teszi több eszköz egyidejű csatlakoztatását. Ez az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb kommunikációs protokoll.
2. lépés: Amire szüksége van …
A célunk eléréséhez szükséges anyagok a következő hardverkomponenseket tartalmazzák:
1. SHT25 páratartalom és hőmérséklet érzékelő
2. Málna pi
3. I2C kábel
4. I2C Shield a Raspberry Pi számára
5. Ethernet kábel
3. lépés: Hardver csatlakoztatása:
A hardvercsatlakozási szakasz alapvetően elmagyarázza az érzékelő és a málna pi között szükséges vezetékeket. A megfelelő kapcsolatok biztosítása az alapvető szükséglet, amikor bármilyen rendszeren dolgozik a kívánt kimenet érdekében. Tehát a szükséges kapcsolatok a következők:
- Az SHT25 az I2C -n keresztül fog működni. Íme a példa kapcsolási rajz, amely bemutatja, hogyan kell bekötni az érzékelő egyes interfészeit.
- A doboz készenlétben I2C interfészre van konfigurálva, ezért javasoljuk, hogy használja ezt a csatlakozást, ha egyébként agnosztikus. Csak négy vezetékre van szüksége!
- Csak négy csatlakozóra van szükség Vcc, Gnd, SCL és SDA csapokra, és ezeket I2C kábel segítségével kell csatlakoztatni.
Ezeket az összefüggéseket a fenti képek mutatják be.
4. lépés: Hőmérséklet- és páratartalom -figyelő Java -kód:
A málna pi használatának előnye az, hogy rugalmasságot biztosít annak a programozási nyelvnek, amelyen a táblát programozni szeretné, hogy az érzékelőt hozzá lehessen illeszteni. A tábla ezen előnyét kihasználva bemutatjuk a Java programozását. Az SHT25 Java -kódja letölthető gitub közösségünkből, azaz a Dcube Store -ból.
A felhasználók kényelme érdekében itt is elmagyarázzuk a kódot:
A kódolás első lépéseként le kell töltenie a pi4j könyvtárat java esetén, mert ez a könyvtár támogatja a kódban használt funkciókat. Tehát a könyvtár letöltéséhez látogasson el az alábbi linkre:
pi4j.com/install.html
Innen is másolhatja az érzékelő működő java kódját:
import com.pi4j.io.i2c. I2CBus;
import com.pi4j.io.i2c. I2CDevice; import com.pi4j.io.i2c. I2CFactory; import java.io. IOException; public class SHT25 {public static void main (String args ) dobja Kivétel {// I2C busz létrehozása I2CBus Bus = I2CFactory.getInstance (I2CBus. BUS_1); // Get I2C device, SHT25 I2C address 0x40 (64) I2CDevice device = Bus.getDevice (0x40); // Hőmérséklet mérési parancs küldése, NO HOLD master device.write ((byte) 0xF3); Téma.alvás (500); // 2 bájt adat olvasása // temp msb, temp lsb byte data = new byte [2]; device.read (adatok, 0, 2); // Az adatok dupla konvertálása cTemp = (((((adatok [0] & 0xFF) * 256) + (adatok [1] és 0xFF)) * 175,72) / 65536,0) - 46,85; kettős fTemp = (cTemp * 1,8) + 32; // Páratartalom mérési parancs küldése, NO HOLD master device.write ((byte) 0xF5); Téma.alvás (500); // 2 bájt adat olvasása // páratartalom msb, páratartalom lsb device.read (adatok, 0, 2); // Az adatok konvertálása dupla páratartalom = ((((([adatok [0] & 0xFF) * 256) + (adatok [1] és 0xFF)) * 125.0) / 65536.0) - 6; // Adatok kimenete a System.out.printf képernyőre ("Relatív páratartalom: %.2f %% RH %n", páratartalom); System.out.printf ("Hőmérséklet Celsius -ban: %.2f C %n", cTemp); System.out.printf ("Hőmérséklet Farhenheitben: %.2f F %n", fTemp); }}
A kód kimenete a fenti képen is látható.
A könyvtár, amely megkönnyíti az i2c kommunikációt az érzékelő és a kártya között, a pi4j, különféle csomagjai, az I2CBus, az I2CDevice és az I2CFactory segítenek a kapcsolat létrehozásában.
import com.pi4j.io.i2c. I2CBus;
import com.pi4j.io.i2c. I2CDevice; import com.pi4j.io.i2c. I2CFactory; import java.io. IOException;
A kódnak ez a része az érzékelőt hőmérséklet -mérésre és páratartalom -mérésre működteti a megfelelő parancsok írásával a write () függvénnyel, majd az adatok olvasása a read () függvénnyel.
device.write ((byte) 0xF3);
Téma.alvás (500);
// 2 bájt adat olvasása
// temp msb, temp lsb
bájt adat = új bájt [2];
device.read (adatok, 0, 2);
// Páratartalom mérési parancs küldése, NO HOLD master
device.write ((byte) 0xF5);
Téma.alvás (500);
// 2 bájt adat olvasása
// páratartalom msb, páratartalom lsb
device.read (adatok, 0, 2);
5. lépés: Alkalmazások:
Az SHT25 hőmérséklet- és relatív páratartalom -érzékelő számos ipari alkalmazást kínál, például hőmérséklet -felügyeletet, számítógép -perifériás hővédelmet. Ezt az érzékelőt alkalmaztuk az időjárás -állomások alkalmazásaiban, valamint az üvegházhatást figyelő rendszerben is.
Ajánlott:
Páratartalom és hőmérséklet megfigyelő Raspberry Pi használatával SHT25 -tel Pythonban: 6 lépés
Páratartalom és hőmérséklet megfigyelő a Raspberry Pi használatával az SHT25 -tel Pythonban: A Raspberry Pi rajongójaként néhány látványosabb kísérletet gondoltunk vele. Ebben a kampányban olyan páratartalom- és hőmérséklet -megfigyelőt készítünk, amely a relatív páratartalmat és hőmérsékletet méri a Raspberry Pi segítségével és SHT25, Humidi
Hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése a Blynk használatával: 6 lépés
Hőmérséklet- és páratartalomfigyelés a Blynk használatával: Ebben az oktatóanyagban a hőmérséklet és páratartalom megfigyelését fogjuk végezni a DHT11 használatával, és az adatokat a Blynk használatával küldjük a felhőbe. Az oktatóanyaghoz szükséges összetevők: Arduino UnoDHT11 hőmérséklet- és páratartalom-érzékelő
Hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése a Raspberry Pi használatával: 6 lépés (képekkel)
Hőmérséklet- és páratartalomfigyelés a Raspberry Pi használatával: Közeleg a nyár, és azoknak, akiknek nincs légkondicionálójuk, fel kell készülniük a beltéri légkör manuális szabályozására. Ebben a bejegyzésben leírom a modern módszert az emberi kényelem szempontjából legfontosabb paraméterek mérésére: hőmérséklet és páratartalom. T
Hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése SHT25 és Arduino Nano használatával: 5 lépés
Hőmérséklet- és páratartalom -figyelés az SHT25 és az Arduino Nano használatával: Nemrég különböző projekteken dolgoztunk, amelyek hőmérséklet- és páratartalom -ellenőrzést igényeltek, majd rájöttünk, hogy ez a két paraméter valóban kulcsszerepet játszik a rendszer működési hatékonyságának becslésében. Mindkettő az iparban
Hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése SHT25 és részecskefoton használatával: 5 lépés
Hőmérséklet- és páratartalom -ellenőrzés SHT25 és részecske -foton használatával: Nemrégiben különböző projekteken dolgoztunk, amelyek hőmérséklet- és páratartalom -ellenőrzést igényeltek, majd rájöttünk, hogy ez a két paraméter valóban kulcsszerepet játszik a rendszer működési hatékonyságának becslésében. Mindkettő az iparban